2015. május 6., szerda



Reggel hajnalban szólt az ébresztőnk, hogy legyen időnk bepakolni. A búcsúzás mindig nehéz, de ez különösen az volt, Alexnak könnyes volt a szeme a búcsúnál és Michaelával is együtt sírtunk. Michaelától emlékbe egy szép ezüst coco de mer medált kaptam. Amikor először a szigetre léptem, nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz elmenni.
8-kor aztán eindult a csónak velünk Praslinra, majd miután Jules is megölelgetett minket, Stevetől is elköszöntünk aki szintén ma utazott el.
A reptéren várakozva felfedeztük, hogy a helyi internetet Cousin szigetének fotójával hirdetik.
  
Egy alig 15perces repülőút várt ránk, pont Cousin felett repültünk el, úgy sírtam a repülőn, mint egy kisgyerek. 
  

   
  

Mahéra érve vártuk a kocsit, aki a szállásunkra hozott minket, ami nagyon mókás volt, vártunk vártunk, sehol senki nem volt a megbeszélt időpontba, majd kiderült szegény sofőrünknek a főnöke azt mondta, hogy a kompnál várjon ránk, így ezért késett. Hihetetlen fura volt újra kocsiban ülni és ennyi másik kocsit látni 2 hónap csend után.
A szállásunk Pazar, minden elvárást felülmúl, melyet fő támogatónk a Lagun travel biztosít számunkra. Az Emily Villa Au Capnál található, a villának egyedülálló panorámája van az óceánra, rengeteg denevért látni.
  

Hatalmas tolóajtókkal lehet egybenyitni a teraszt a nappalival és a hálóval és minden biztonságot is megad, saját széfünk van, a villának pedig saját riasztója van, ha elmész otthonról. Tényleg csodaszép, nagyon köszönjük!
  
   
  
  

Délután a környéken sétáltunk és az út mentén végre találtunk helyi gyümölcsárust, ami Prasinról annyira hiányzott, vettünk is hihetetlen finom mangókat, papayát, passion fruit-ot, valamint útközben találtunk érett "aranyalmát" és narancsot, ami csak úgy hullik az útra a szállásunk közelében. Hamarjában meg is ebédeltünk mindebből.
   
  
  

Itt van a közelben a kedvenc Takamaka rumunk lepárló üzeme, ez térítésmentesen látogatható és nagyon érdekes. Bemutatják a cukornádprést, a fermentáló kádakat, a főzőüstöket és a hordóban érlelődő rumot. Az egyedüli dühítő dolog az volt, hogy a saját ajándékbotjukban drágábban kínálták eladásra a rumjukat mint a sarki indiai kisboltban 10 méterrel arrébb ugyanazt, így sajna az indiai bolt kasszáját voltunk kénytelenek gyarapítani, de az élmény így is teljes volt.
  
   
  
  
  

Hazaérve kicsit lepihentünk a délutáni vacsorakereső túránk előtt, eközben Laci hatalmas örömére egy kígyó tévedt a konyhánkba. Nem kell persze megijedni, a Seychelle-szigeteken nincsenek mérges-kígyók, összesen 3 kígyófaj lakik itt: egy kisebb piton (kb. 1m), egy jelentéktelen apró vak kígyó ami az avarban és a nedves talajban lakik, valamint az úgynevezett "wolf snake" (Lycognathophis seychellensis) ami a leggyakoribb, utóbbival találkoztunk a  konyhánkban. Ez egy elegáns, abszolút endemikus, csak itt megtalálható ártalmatlan jószág, néhány fotó erejéig ijedten nézett minket majd villámgyorsan tovasiklott a kerti növények biztonságos sűrűjébe.
  
  
  

Délutáni sziesztánk után elindultunk vacsorát keresni, kezdetben sikertelenül indult akciónk, a kinézett helyek vagy zárva voltak vagy egyáltalán nem voltak sehol. Már már feladtuk a keresést, és egy kisboltban már kezünkben tartottuk a tésztát amit vacsora gyanánt vettünk volna, de valahogy nem nyűgözött le minket ez az ötlet, így újra elindultunk olcsó de jó kaját keresni, csak most az ellenkező irányba és busszal. Pár kilométer buszozás után siker koronázta vállalkozásunk, és egész finom indiai fűszeres csirkét találtunk sült krumplival elvitelre. Miközben vacsoránkat szorongatva buszoztunk vissza egy baleset miatt kisebb forgalmi dugóba kerültünk, két hónap óta először... két személyautó karambolozott totálkárosra törve egymást, úgy láttuk komolyabb sérülést senki sem szenvedett, de a helyi vezetési stílust figyelembe véve csoda hogy nem történik ilyen gyakrabban.
Hazafelé sétálva a domboldalon két hatalmas, rettegett centipede-t, vagyis szkolopendrát is láttunk a lámpánk fényében, Laci ezeknek is mérhetetlenül örült, én már kevésbé voltam lenyűgözve
  
 


http://www.seychelle-szigetek-utazas.hu

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ha publikus hogyan lehet jelentkezni ilyen jellegű önkéntes munkára?
    Nagyon jó a blog:)Jó utat haza!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, a stopdodo.com oldalon neha hirdet a Nature Seychelle onkentes munka ehetoseget. Ekkor kell megpalyazni oneetrajzzal, motivacios levellel, mint barmelyik rendes allast is.

      Törlés