A Seychelle-szigetekről

A Seychelle-szigetek egy apró, Afrikai szigetállam az Indiai-óceánban. A kontinenstől keletre, az egyenlítő magasságában szétszórt 155 sziget alkotja az országot. Afrika önálló államai közül a Seychelle köztársaság népessége a legkisebb. Területileg a világ legkisebb olyan országa amely saját fizetőeszközt bocsájt ki. Nincsenek őslakók sem, a Seychelle-iek európai, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai. Hivatalos nyelvük az angol, a francia és a kreol. A legtöbben kreolul beszélnek, ami a francia, különféle afrikai, arab, hindi és angol nyelvek harmonikus összeolvadásából született.
Az ország fővárosa az alig 25.000 fős Victoria, mely a legnagyobb szigeten, Mahé-n található. Az ország lakosságának túlnyomó többsége Mahé-n, és a környező szigeteken él. Mahé és környezete tulajdonképpen nem más mint az Indiai szubkontinens maradéka, ami az óceánban maradt miközben India elvált Afrikától és Ázsia felé vándorolt. A szubkontinensről leszakadt szigetek nyilván túl megterhelőnek ítélték a kontinensvándorlást és inkább az Indiai-óceán közepét választották. Ennek a leválásnak köszönhetően a Seychelles szigetek központi része szinte egyedülálló módon gránit alapkőzetű.

Mahé © Damien Michel
A számos apróbb, leginkább lakatlan sziget a trópusokra jellemzőbb korallzátonyokból alakult ki, mint pl. a Mahé-tól jócskán nyugatra elterülő Aldabra atoll.

Aldabra © Dan Beecham
A szigetek éghajlata trópusi, 27 °C-os évi középhőmérséklettel és 80%-os páratartalommal. Az évszakok váltakozását az uralkodó szélirány határozza meg. Októbertől áprilisig az északkeleti monszunszelek túlnyomórészt csapadékot hoznak magukkal, míg májustól szeptemberig a délkeleti passzátszelek száraz ám hűvösebb levegőt eredményeznek.


A Seychelle-szigetek távoli elhelyezkedésüknek köszönhetően sokáig elkerülték a benépesedést, a szigetek túlnyomó többsége ma is lakatlan. Kelet-afrikai és arab kereskedők valószínűleg már korábban is megfordultak a szigeteken, de az első hiteles partraszállás a portugál Vasco da Gama nevéhez köthető 1502-ben. Ezután a szigetcsoport hosszú ideig csak a kalózok figyelmét keltette fel, akik az Afrikát Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonal közelsége miatt gyakran itt kötöttek ki ivóvíz és élelem utánpótlás gyanánt. Végül 1768-ban 22 francia érkezett a szigetekre, ők voltak az első telepesek. Az elkövetkező évek során a franciák és az angolok változó sikerrel hódították el egymástól a szigeteket míg 1976-ban a Seychelle-szigetek elnyerték függetlenségüket. Azóta néhány puccs és puccskísérlet, némi marxista ideológia, napjainkra pedig egyre inkább demokratizálódás és többpártrendszer jellemzi a politikát.

Aldabra óriásteknős (Aldabrachelys gigantea) © Thomas Peter Peschak
Elszigeteltségüknek köszönhetően a szigetek élővilága egyedülálló, 69 növény és több mint 50 állatfaj csak itt fordul elő a világon. Közéjük tartozik az indiai óceán szigeteinek utolsó röpképtelen madara, az aldabrai fehértorkú guvat  (Dryolimnas cuvieri aldabranus), a különleges tengeri kókusz avagy Coco-de-Mer (Lodoicea maldivica), a közismert óriásteknősök (Aldabrachelys gigantea) és még sok más, kizárólag a Seychelle-szigeteken megtalálható élőlény. Az apró, lakatlan szigetek sokasága megannyi tengeri madár remek költőhelyéül szolgál, a szigeteket övező korallzátonyok pedig elképzelhetetlenül gazdag élővilágnak adnak otthont. Bár a Seychelle-szigetek egy fejlődő ország, mégis igazán példamutatóan bánik természeti értékeivel. Maga az ország igazán parányi, ennek ellenére a szárazföld csaknem 40%-a természetvédelmi területté van nyilvánítva, valamint a partközeli vizek nagy része is védettséget élvez.

http://www.seychelle-szigetek-utazas.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése