Élet a Seychelles-szigeteken

Pénteken reggel már csak a villánk környékén mozogtunk, megvettük az utolsó poggyászba kerülő rumokat és élveztük a teraszunkról a kilátást, próbáltunk lélekben elbúcsúzni a szigetektől, nem sok sikerrel.

Egy kis irónia volt a napban, hiszen reggeltől kezdve nem volt áram a villa környékén, amin két hónap Cousinon élés után nem akadtunk fent, gondoltuk az ebédre szánt pirítósokat majd megcsináljuk serpenyőben a gáztűzhelyen, mint ott, igen ám, de a csodaszép gáztűzhely annyira modern volt, hogy bárhogyan próbálkoztunk, nem lehetett begyújtani gyufával, csak az elektromos szikráztatóval, ami áram híján nem működött.

A villához fő támogatónk a LagunTravel Utazási Iroda munkatársa jött, aki a reptérre vitt minket, ezzel is rengeteget segítve nekünk. Szeretnénk nekik újra megköszönni a rengeteg segítséget, a csodaszép szállást illetve fő kommunikációs csatornánk, az internetünk biztosítását is. 

 

Alextól kapott ajándék pólóban Mahén :)

A gépünk pontosan és időben indult el Mahéról, a szigetek fölé emelkedve ismét azt éreztem, mint három éve, hogy a szívünk egy darabja ott ragad, ezen a csodálatos helyen. Szerintem én voltam a repülőn az egyetlen, aki percekkel a felszállás után is hüppögve siratta a szigeteket. 

  

segítettük a maradék rúpiánkkal a seychelle-i cicákat, kutyákat is

a gépünk Mahéról

naplemente Szomália felett

Addis Ababeig kicsit több, mint 3 órás repülőutunk volt, ahol más sötétben szálltunk le. A reptéren aztán várakozni kellett pár órát, mert a következő járat 00:05-kor indult onnan. Érdekes embereket lehetett látni a reptéren, viszonylag hamar múlt az idő, bár nagyon éreztük, hogy késő éjszakába jár már Seychellen és rettentően álmosak voltunk. Addis Ababebol Stockholmba ment a gépünk, Bécsen keresztül.

Etiópiában a reptéren egy újabb reptéri ellenőrzésen kellett átmennünk, ahol hatalmas nagy sor volt, de szerencsére azokat, akiknek esélytelennek tűnt végigállni a rendes sort addig amíg a gépe elindul, azokat kiszedték a sorból egy másik sorba, ami elsőbbségi sorként működött. Az elején ezt nem tudtam és egyre idegesebben toporogtam a sorban, alaposan feltúráztatva magamat azon, mi van ha lekéssük a járatot :)

Szerencsére aztán remekül volt megszervezve és szó sem volt erről, egy nagyon szép, mindennel felszerelt hatalmas géppel jöttünk Bécsig. Svájci óra pontossággal működtek a járatok, mindkét járat visszafele úton nagyon jó szolgáltatást nyújtott, az Ethiopian Airways légiutaskísérői mosolygósak és nagyon kedvesek voltak, többször hoztak körbe italokat is, nagyon elégedettek voltunk velük. Itt szeretnénk megköszönni az OTP Travelnek az Ethiopian Airways repjegy megvásárlásához nyújtott segítségüket, nagyon jól választottunk és elégedettek voltunk vele.

A bécsi reptéren aztán nagy volt az öröm, Anyukám várt minket a kapukon kilépve egy nagyon kedves barátnőjével, elénk jöttek a reptérre, így igazán luxus dolgunk volt, mert a tervekkel ellentétben nem kellett vonatoznunk Budapestig, hanem kocsival tudtunk hazajönni.

Itthon aztán Lacit egy hivatalosabb és sokkal szebb, házi sütésű születésnapi torta várta, illetve mindenféle mneü, a hiányolt húslevestől, a töltött káposztáig, a lemaradt húsvéti  sonka is az asztalon várt minket, Anyukám jóvoltából.

 

a szülinapi torta

Hatalmas a különbség, egyelőre csak próbálunk hozzá szokni ehhez a másfajta élethez és próbáljuk megőrizni a rengeteg élményt, tapasztalatot, a sok barátságot a szívünkbe elraktározni és közben töretlenül reménykedünk, hogy egyszer újra visszajutunk. Egyszer már sikerült, az biztos, hogy nem adjuk fel.

Köszönjük a rengeteg kedves üzenetet, kommentet és figyelmet amivel követettetek minket.

Készülünk még egy videóval is az útról, azonban az pár hetes munka lesz szabadidőnkben, hogy összevágjuk, azonban érdemes néha még vissza vissza pillantani majd, mert előbb utóbb felkerül ide is.