Reggel visszajöttek a
hétvégéről többiek, Michaela hozott
nekünk La Diguerol papayat ajándékba. Délután a szokásos ellenőrzéseket
végeztük a madarakkal, illetve délután aki élt és mozgott mindenki
gereblyézett, mivel holnap érkezik a nagyfőnök és mindennek szépnek kell
lennie. Ezek után bevásárolni mentünk, ami nagyon mókásra sikeredett, vinnünk
kellett rengeteg szemetet kidobni Praslinra és az út felénél Laci észrevett egy
százlábút, itteni nevén centipidet, ami a legfélelmetesebb állatok közé
tartozik itt. Az egyik a lábam alatt mászott, a másik pedig a lábamon, de még
nagyon gyerek méretűek voltak. Azonban ahogy egyikőnk felsikoltott, hogy
centipied, az összes vadőr aki a hajóban volt , mind 4-en a másodperc töredéke alatt felugrott a
csónakba és majdnem kiugrottak belőle a vízbe. Volt ám nagy nevetés, amikor
kiderült, hogy csak kisebbek. De azért jól látszott mennyire félnek tőle. Egész
úton ezen nevettünk együtt, már már azon gondolkoztunk amikor úgy tűnt, hogy
kiugranak, hogy nekünk is ugrani kell vajon?
A bevásárlás egyre jobban, az első
alkalom volt, hogy találtunk boltban
mangót, megint sikerült találni uborkát, végre 2 hónap után nem érezzük
elveszve magunkat, hanem élvezzük az életet itt. Igazán maradhatnánk még jó
sokáig. Miután bevásároltunk Michaela meghívott minket egy hideg gyümölcslére,
majd mi is meghívtuk őt egy újfajta helyi koktélra, amit üvegben árulnak és Red
Sea-nek hívnak a Takamaka Bay saját gyártása.
Ezek után Michaela is vissza hívott minket ugyanerre, így kellőképpen jókedvűen
utaztuk végig csónakban a Cousin felé
tartó utat. Annyira gyönyörű és felszabadító itt élni, mit így szavakon keresztül
nem igazán tudunk átadni. Végre teljesen beilleszkedtünk a többiek közé, a
vadőrök közöl ma Cristopher is meghívott magához hétvégére, Alex is hívott a
családjához, hihetetlen jó érzés, hogy már egy ideje teljesen a csapat
részeként kezelnek. Azt hiszem ezekért a pillanatokért érdemes ilyen kalandba
belevágni bárkinek. Amikor egy idegen országba mész, mégis megtalálod benne az
otthonosságodat, a közös nevetéseket, a boldog pillanatokat. Az egyik legjobb
bevásárlós délután volt.
Ma reggel egy újabb önkéntessel
bővült a kis csapatunk, Sumerrel, aki
indiai és Bombayből érkezett hozzánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése