Élet a Seychelles-szigeteken

Reggel korán keltünk és reggelizés után Cousin egyik eldugott partjához, Fregate –hoz mentünk. Reggel apály szokott lenni azon a részen, így egy tökéletes, kristálytiszta, kád szerű, sekély zátony alakul ki. A víz rezzenéstelen, mint egy luxus medence. A napközbeni hőséget elkerülve kora reggeltől nagyjából 10-11-ig ücsörögtünk és fürödtünk a sekély, csodaszép vízben. A part nevéhez méltóan egész közelről láttunk fregate madarakat körözni a fejünk felett, szinte egész délelőtt a közelünkben volt és gyönyörködhettünk benne és a többi csodaszép madárban, akik felettünk repkedtek. Igazi, trópusi mennyország ez a hely.

 

Fregate a vízből

Amikor a nap már túl erősen sütött, akkor a házba menekültünk vissza, hogy a déli hőséget itt vészeljük át. Mindenki csendes pihenőt tartott, ki olvasott, ki szunyókált a függőágyban, illetve rendet raktunk és kitakarítottunk a szobánkban is. 

Délután 4 óra körül érdemes újra azon gondolkozni itt, hogy mit lehetne csinálni, addigra a hőség is elviselhetőbb és a nap sugarai sem perzselik szét a bőrünket. Bementünk sznorizni és egy csomó érdekes dologgal találkoztunk a víz alatt, kezdve a tapadó haltól, ami folyamatosan Laci lábára próbált tapadni és beúszni a fürdőnadrágja alá. 

Ezek a halak általában más nagyobb halakkal úsznak együtt a vízben. Elég levakarhatatlan volt eleinte, aztán megláttunk egy gyönyörű ráját, aminek a hal nagyon megörült és boldogan odasprintelt a rájához, akivel utána nagy barátságban úszkáltak.

Ezekben a vizekben rengeteg különböző rájával lehet találkozni szerencsére, ez akit most láttunk egy tüskésrája, feathertail stingray(Pastinachus sephen) volt. Nem bántanak, de tapogatni nem érdemes őket, mert a farkukon található tüskékkel fájdalmasan és veszélyesen meg tudják szúrni az embert.

Láttunk hatalmas, óriási papagájhalakat is, rengetegen úsztak együtt. Azt hiszem ekkora halakkal még sohasem találkoztunk, csodaszépek voltak, csak igen félősek, mindössze egyetlen fotót tudtunk csinálni róluk.

Illetve mára készültünk Nektek pár életképpel is, melyet új önkéntesünk Michaela fotózott a napokban. 

csónaktoláshoz készül Cousin személyzete, Jess elutazásakor

kisteknősök keltek ki egyik délután, felügyeljük, hogy biztonságban a vízbe jussanak

 

életkép a partról, helyi vadőrökkel

Ma este Alex lepett meg minket vacsorával, főzött kókusztejes hal curryt, de ők sohasem vesznek dobozos konzerv kókusztejet, minden alkalommal magának csinálja, házilag. Illetve rántott haldarabkákat is csinált, ami nagyon ízletes és finom volt. Köretnek pedig rizst és lencsét ettünk. Alex megígérte, hogy jövő szeptemberben, amikor ellátogat hozzánk Magyarországra, akkor egyik este főz nekünk és a barátainknak valamilyen halas, kreol ételt. Hoz magával fűszereket innen, ami kell hozzá.

Sokat beszélgettünk helyi dolgokról megint és mesélte, hogy köztudott, hogy régebben Seychelle többnyire a kókuszültetvényeiből és az abból nyert javakból élt, így minden szigeten szinte ültetvény volt, ahol az ott dolgozó férfiaknak egyetlen nap alatt 750 (!!!) kókuszt kellett gyűjteniük és megpucolniuk fejenként! Akiknek a keze nem volt hozzászokva, azoknak a rettenetesen fájó sebeit paradicsomlevél morzsolgatásával próbálták gyógyítani. Nagyon nagyon kemény világ lehetett régebben, sokszor el sem tudjuk képzelni mennyi mindenre voltak képesek az itt él emberek, milyen szívósak, erősek és kemények lehettek.